Milánói rizottó

A levest felmelegítjük és a főzés végéig forrón tartjuk (ezzel gyorsítjuk a főzést, hiszen nem fogja folyamatosan visszahűteni a rizst).

A vaj felét bedobjuk egy serpenyőbe és magas hőfokon melegíteni kezdjük. Ha felolvadt a vaj, mehet bele a nagyon apróra vágott hagyma. Kb. fél perc után (épp hogy kissé megfonnyad a hagyma) beledobjuk a rizst és folyamatosan keverve pirítani kezdjük. Beleöntjük a borecetet is (ne hajolj fölé közben!). Ha csak felnőttek eszik, 1dl fehérbor mehet az ecet helyett.

A rizst addig pirítjuk amíg kissé üvegesedni kezd és diós illatot áraszt – de ne várjuk meg azt, hogy a hagyma bárhol sötétbarnává piruljon! Azonnal öntsük fel a húsleves felével, vegyük közepesre a lángot és tegyünk bele egy késhegynyi sáfrányt (vagy kurkumát). Ettől lesz klasszikus színe az ételnek.

Amíg az első adag leves elforr a rizsről, reszeljük le a sajtot és a vaj másik felét vágjuk kb 1cm kockákra.  

Egy fa spatulával ellenőrizzük a rizst: ha a serpenyő alján keresztben végighúzva lassan, mézszerűen folyik össze a szaft, akkor jöhet a következő merőkanálnyi leves. Egyszerre mindig csak egy kanállal. Folyamatosan kevergessük, ne égjen oda! Ha megint mézszerű, jöhet a következő…

Kb. 20 perc után kezdjük el kóstolgatni a rizst, eddigre már az összes levest fel kellett szívnia. Ha még mindig kemény, adjunk hozzá leves helyett meleg vizet kiegészítésnek. Amikor már majdnem kész (icipicit roppanós, de ehető), igyekezzünk annyi vizet keverni hozzá, hogy kellően szaftos legyen, de mézszerű állagú. Ekkor vegyük le a tűzről.

Egy-két perc pihentetés után keverjük bele a vajkockákat és a sajtot, mehet bele só-bors. Ha túl szárazra sikerült, most még lehet kis vízzel/levessel hígítani. Pihentessük pár percet tálalás előtt. Ideális esetben a rizs bőségesen szaftos lében úszik – de ez a tányérból villával nyomtalanul megehető. (Nekünk sem sikerül mindig, ne aggódj!)